És bömböl a zene, hogy elnyomjam a belső hangokat...

mindenki bek*phatja

Amikor hirtelen rád tör, hogy mennyire igazán szükséged van valakire, aki szeret. Még akkor is, ha közben elfelejtkezel a suliról, csak azért, hogy minden percet vele tölthess, aztán meg később bánkódsz az eredményeid miatt. Még akkor is kell, ha esetleg kegyetlenül átver. Amikor azon gondolkozol, hogy ha csak egy percre is éreznéd azt, hogy valaki szeret, akkor milyen boldog lennél. Amikor mindez eszedbe jut, és egyszerre lesz hányingered, szédülsz, izzad a tenyered, és nehezedik el a szemhéjad. Amikor a magány, szinte már fizikai fájdalommá alakul át. Na akkor mondom én azt, hogy elmehet mindenki a...!