Perfect day

kapcsolódok

Kapcsolódok, kapcsolódok, kapcsolódok...Mihez kapcsolódok?
Kapcsolódok az internethez. Nem jó, még mélyebbre. Mihez még?
Kapcsolódok, tartozom egy családhoz, a családomhoz.
Kapcsolódok egy kapocshoz, ami odakapcsol egy közösséghez, amit úgy hívnak osztály. A kapocs az iskola, és az iskolába járás kötelessége.
Kapcsolódok, kapcsolódok, kapcsolódok. Kapcso...már nem érzem a szó értelmét.
Kapcsolódok hozzád, hozzá, hozzátok, sőt valamilyen szinten még hozzájuk is. Kapcsolódok a világhoz, mert benne élek! Ilyen egyszerű az egész.

Maszk mögötti világ

Álarcosbálban élünk. Mindenki maszkot viselve játszik a másikkal. Játszik a másikkal, s közben elveszti önmagát. De akkor mi értelme? Van egyáltalán? A kérdés az, hogy mitől félünk, miért nem akarjuk a maszkot levéve megmutatni igazi arcunkat.
Számtalanszor próbáltam már álarc nélkül lépkedni a nagy, ijesztő világban. S mit tapasztaltam? Hogy álarccal sokkal könnyebb volt. Hogy maszk nélkül gyenge és sebezhető vagyok.
Tehát a mindent eltakaró, új külsőt kölcsönző, s új személyiséget adó álarccal csak meg akarjuk védeni magunkat? Mi történne vajon, ha megtanulnánk hosszú távon önmagunkkal élni és nem egy kitalált személyiséggel? Talán összetörnénk magunkat? Egészen biztos. De legalább szabadon mernénk élni anélkül, hogy attól tartanánk, mikor derül ki az igazság; mikor csúszik félre a maszk, s mikor látja meg a világ a valódi arcunkat.

2011. 07. 17.

kék

acélkék, Adria-kék, áfonyakék, akvamarinkék, angolkék, anilinkék, ánizskék, antwerpeni kék, azúrkék, babakék, babiloni kék, búvárkék, búzavirágkék, bilikék, bizánci kék, cölinkék, curacao-kék, ciánkék, császárkék, damaszkuszi kék, delfti kék, denimkék, diplomatakék, égkék, egyiptomi kék, éjkék, encián, eurokék, fecskekék, franciakék, galambkék, görögkék, harangvirágkék, hupikék, indigó, jácintkék, jégkék, kagylókék, kakadukék, Kapro-kék, Karibi-kék, kasmírkék, kínai kék, királykék, kobaltkék, korallkék, kristálykék, matrózkék, mazarin-kék, molnárkék, muszlinkék, lagúnakék, lenkék, lepkekék, levendulakék, lézerkék, majakék, mangánkék, Mária-kék, nefelejcskék, nyárkék, olajkék, opálkék, örménykék, palakék, párizsikék, pávakék, perzsakék, polárkék, porcelánkék, púderkék, provanszi kék, skandinávkék, smalt, szarkalábkék, szászkék, szederkék, szilvakék, tavaszkék, tejkék, tengerkék, tintakék, topázkék, törökkék, vízkék, Winsor-kék, Yves Klein-kék, zafírkék, zománckék.

MINDEN AMI KÉK, AZT SZERETEM!

2 mondat

Imádom, mikor úgynevezett barátok folyamatosan cserben hagynak. Köszönöm.

1 nap

Már csak egy nap. Holnap ilyenkor már lázasan fogok készülődni az utazásra. Minden nap megcsodálom a jegyemet, memorizálom a kocsi és az ülésszámot. Szinte az összes ruhám a bőröndben landolt, lehet kicsit el van túlozva a dolog, de hát ruhákból sosem elég. Tudom, hogy másnak egy ilyen jellegű kiruccanás nem sokat számítana, de annak, aki nem megy Görögországba nyaralni, sőt még csak a Balatonra se, és nem látta a testvérét már jó pár hónapja... hát annak mennyország ez az út. Szóval még egy kis lazsálás, aztán este végleg bepakolok éééés, IRÁNY BUDAPEST!!! Hiszen...

BUDAPEST NYÁRON SOKKAL SZABADABB!!!

hétköznapi

Alkoholos, cigifüstös mámor. Nem fázol egy csöppet sem, pedig fújdogál a szél és egyre jobban esik az eső. Ki-be járkálsz, futkosol a tácparkett és a friss levegő között.
Aztán két napra rá 38-39 fokos láz. Nyáron. Érettségi afterparty, én így szeretlek!
Egy hét kilőve ebből a nyárból. De már jobban vagyok amúgy, csak a vasárnap és hétfő volt a nagyon rossz, a kedd meg egy kicsit. De most csütörtök van, és süt a nap és rövidnadrágban vagyok vééégre, és még fáj a torkom, de már nem annyira.
Kitaláltam, hogy mi lesz anya karácsonyi ajándéka. Júliusban. Kicsit túl sok időm van gondolkozni.
És ma végre megfejtettem a magyar népmesék zenéjét játszó family frosthoz hasonló mozgóáruskocsi szlogenjét, amit idióta kiscsajok visítoznak már hetek óta, és én rendszerint legszívesebben letéríteném a röppályájáról a kocsit.
"Süt a mama, süt a pék, egy kis sütit enni kék'. Süt a mama, süt a pék, egy kis sütit enni kék'. Túrós, mákos, mogyorós, jaj de finom, jaj de jóóó."
Agyhalál.

régmúlt sóhaja

Emlékszem volt olyan, hogy beteg voltam, de elmentem órára. Aztán egy darabig bírtam, de amikor a tanárom egy rossz levegővétel után segített, hogy a rekeszizmomba vegyem a levegőt, akkor egyből hányingerem lett és megszédültem. Ő pedig kérdezte, hogy mi baj, és hozott egy pohár vizet. Nem folytattuk az órát...

Meghasad a szívem érte...

a múlt, a jelen és a jövő

TEGNAP éjszaka eszeveszett csatornaváltogatások közepette ráakadtam a Dunán egy dokumentumfilmre, ami egy teheráni nőről szólt. Két férje volt, de egyikkel sem volt szerencséje. Mindkettőt lecsukták, mert heroinfüggők voltak. Az elsőtől született egy gyereke. Egyedül nevelte a gyereket, csak az anyja volt neki támasznak, aki vak volt. Nem láttam a film elejét, majdnem a végén kapcsolódtam be. És ledöbbentem, hogy ez a 29 éves nő az élet terhei miatt úgy néz ki - és úgy is érzi magát - mintha minimum 45-50 éves lenne. Furcsa volt azt látni, hogy mennyire más az ottani kultúra. Mennyire másak az utcák, a hivatalok, az autók. Döbbenetes volt, hogy egy család csak azért nem adta ki az egyébként rendes, dolgozó nőnek, aki abban az évben érettségizett volna le és utána főiskolára akart menni a lakásukat, mert annak nem volt férje. És féltek attól, hogy férfiakat fog majd felvinni a lakásba. Nem számított, hogy mennyire kellett a nőnek a lakás. Csak az előítéletek. A bizalmatlanság. Egy dolgot viszont megfigyeltem a sok különbség mellett az itthoni és az ottani világ között. Ez a nő is pontosan ugyanúgy sírt és pontosan ugyanúgy törölte le a könnyeit, mint mi...

MA minimum öt percig álltam az ablaknál és néztem ki az udvarra. Aztán bevillant a fejembe a mai dátum: 2011. 07. 06. Vagyis nyár van. De nekem mégsem tűnt úgy, hogy az lenne. Teljesen úgy éreztem magam kitekintve az ablakon, mintha szeptember lenne. Csak sokkal több virággal. Esett az eső, a szél is fújt egy kicsit. Lassan már nem azok lesznek az elsődleges okai a külföldi nyaralásoknak, hogy világot akarunk látni, ki akarunk próbálni új dolgokat, kicsit ki szeretnénk szakadni a mindennapos környezetünkből, stb... Hanem az, hogy élvezzük egy picit az IGAZI nyarat.

HOLNAP. Erről fogalmam sincs. Nincs holnapom, ameddig a mát be nem fejeztem. Ha a mával végeztem, akkor jöhet a holnap. Ami akkor ugyanolyan ma lesz, mint a mostani. Csak akkor a mostanira tegnapként fogok gondolni...

Platón

"Platón szerint a teremtés kezdetekor az ember nem olyan volt, mint ma. Nem léteztek férfiak és nők, csak egyféle lény létezett: alacsony volt, egy teste volt és egy nyaka, de a fején két arc volt, az egyik előre nézett, a másik meg hátra. Mintha két teremtményt összeragasztottak volna a hátuknál fogva. Ennek a lénynek két neme volt, négy lába és négy karja. De a görög istenek féltékenyek voltak, mert látták, hogy egy négy karú lény sokkal többet tud dolgozni, hogy a két arc mindig mindent lát, ezért nem lehet rajta ütni, a négy láb pedig sokáig tud gyalogolni, vagy egyszerűen talpon maradni. És ami a legveszélyesebb: egy ilyen kétnemű lénynek nincs szüksége másra, csak hogy szaporodni tudjon. Akkor azt mondta Zeusz, az Olümposz legnagyobb ura: "Tudom, mit lehetne csinálni ezekkel a halandókkal, hogy ne legyenek olyan erősek." És egy villámmal kettéhasította őket, megteremtvén ezzel a férfit és a nőt. Ez jelentősen megnövelte a föld népességét, de ezzel egyidejűleg nagyon meg is gyöngítette a lakóit. Mert most mindenkinek újra meg kellett keresnie az elveszített másik felét, hogy átölelhessék egymást, és ebben az ölelésben visszanyerhessék régi erejüket, hogy ellen tudjanak állni a támadásnak, hogy újra bírják a hosszú menetelést, a fárasztó munkát. Ezt az ölelést, amelyben a két fél újra egyesül, ma szexnek hívjuk."

Coelho - Tizenegy perc