Vérpistikék és egyéb finomságok

Vannak olyan emberek akik genetikailag képtelenek az elkötelezettségre és a szerelemre.Őket csak sajnálni tudom. Sajnálni tudom,azért mert az a felfogásuk,hogy "fiatal vagyok,ki kell magam élnem". Jó...éld ki magad.De könyörgöm, ez így nem egészséges. Mindenki vágyik a szeretetre és arra hogy legyen egy megnyugtató személy az életében aki szereti őt,és ő is szereti azt a személyt. Az ilyen "fiatal vagyok,ki kell magam élnem" típusú emberek képtelenek érzelmek kinyilvánítására...csak az érdekli őket hogy ki "van" a szájukban...vagy hadd ne mondjam ki,hogy hol...:D
Gondolom nem vagytok kíváncsiak az ezzel kapcsolatos tapasztalataimra...én sem emlegetem fel őket szívesen.De óvakodjon mindenki az ilyen "vérpistikéktől"...:D

Nos...véget ért a nyár...Visszatértünk a suliba.Úgy érzi mindenki hogy véget ért az élete,mert a suli elront mindent...blablabla...Ez is mekkora nagy baromság.Lássátok már meg hogy suli közben is ugyanolyan jól el lehet szórakozni és azzal,hogy elkezdődött a suli,nem ért véget semmi...csak elkezdődött.Egy új tanév,egy új periódusa az életünknek, amikor teljesíteni kell (már aki akar teljesíteni.Aki hülyén akar meghalni,annak egészségére).De a barátok még ugyanúgy mellettünk állnak és ugyanúgy tudunk hülyülni,mint nyáron...csak most kabátban...xD

Azt hiszem egyre jobban erősödik bennem az érzés,hogy kicsit elfecsérlem az életemet.Semmi olyat nem csinálok amit feltétel nélkül szeretnék.Nincs semmi hobbim,nem érzek semmi felé elhivatottságot (másokkal ellentétben akik táncolnak,énekelnek,színészkednek,zenélnek,írnak...stb).Meg kell találnom önmagamat.Azt a tevékenységet,amit feltétel nélkül tiszta szívből szeretnék csinálni. Mert ez amit most csinálok,édes kevés. Bemegyek a suliba,tanulok,vége az óráknak,esetleg ott maradok egy kicsit,vagy ottmaradok DÖK-ön,vagy elsősavatót szervezni...de semmi egyéb.Muszáj valamit keresnem,mert bele fogok őrülni ebbe a tétlenségbe...