bontják a tetőt, a gerendák az égnek merednek, mint a báránysültben a bordák. lassan már nem lesz tető, aztán eltűnnek a falak, az ablakok, az ajtók még a padló is. régi kacajok, játékok, sikítások háza ez. régóta nincs már tele élettel az épület, csupán az emlékek vertek tanyát benne. rossz nézni, ahogy lassan eltűnik és üresség marad utána. szertefoszlik az épület, amely 2 évig otthont adott nekem és csak az emlékek lebegnek majd az üres telek felett.
változások.
*nem egyszer, nem kétszer, hanem egyenesen háromszor ettem az eddig annyira gyűlölt franciasalátából. mindent benne hagytam, még a répát is...
*kócos, gubancos haj lengi körül arcomat. a hajvasalót messzire elkerülöm.
*a rettegést kompenzálom. egy kis bunkósággal.
*3 hete befejeztem.vége, remélem örökre.
Wednesday, September 29
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 comments:
Post a Comment