"Bocsáss meg, őrült álomnak varázsa mindez."

Egy pillanat az egész, legalábbis te annyinak érzed. Ott vagy, izgulsz, kifejezed magad, átadod magad a közönségnek, a szerepnek. Aztán azon kapod magad, hogy a meghajláshoz rohansz, és már vége is. Lejössz a színpadról, rád ott többé nincs szükség. Egy pillanatra belekóstolhattál abba a világba, amire oly nagyon vágynál. Aztán snitt. Ha tehetném, ott maradtam volna. Azt hiszem, mind ott ragadtunk kicsit.