I'm living in a small town

Szombaton nagynak, ma iciripicirinek tűnik a világ. Ilyen érzés lehet ha a heroin hatása elmúlik. Használat közben a világ kitárul, s mikor jön az illúzióromboló "józanodás" akkor azt érzi az ember, hogy egy miniatűr 3X3 méteres térben él, és megfullad. Pontosan ezt érzem mindig amikor hazatérek a hagyományos nyári pesti "nyaralásomból". Egyszerűen szétfeszít az érzés, hogy gyűlölök itt élni. Megőrülök a csendtől, az udvartól, a fáktól, a virágoktól, a fűtől. Megőrülök mert szikrányi zaj sincs, és mert olyan, mintha meghalt volna a "város". Síri csend és hullaszag van, és ez fáj. Bántja a lelkemet. Túl sokat kell várni, hogy ismét megtapasztalhassam a nyüzsgést. De már csak egy év, és itt hagyhatom ezt a kócerájt. Addig fogok küzdeni, amíg nem sikerül, mert nem akarok beleragadni a semmittevés, unalom, nyugalom bűvös iszappal teli gödrébe.