pillanatnyi állapot...

Néhány gyertya egy szobában és érzelgős francia zene. Te és én ülünk az ágyon és nézzük egymást. A gyertyafény megnyugtató, csak kár, hogy az arcomon könnyek folynak végig miattad. Mert fojtogatod dobogó jéghideg szívemet. És nem érdekel, hogy nem akarom azt, hogy itt legyél. Te itt vagy mellettem és bár néha kellesz, most mégsem tölt el boldogsággal jelenléted. Most miért bújsz el a sarokba? Fojtogass tovább...Talán majd egyszer jön valaki akivel csodálatos lesz a gyertyafénynél ülni és hallgatni. Aki jelenléte nem tölt el szomorúsággal, akivel szeretek lenni.És ő majd elűz téged, ostoba Magány...