Rengeteg út van és rengeteg zsákutca. Rengeteg lehetőség és rengeteg rossz döntés.Megyünk az úton, ami adatott és néha megesik, hogy az ember lánya egyszerűen eltéved, mert rossz sarkon fordult be.Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna ha...!Meg kell keresni a helyes utat és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat!

Méghogy az oroszlánoknak a vasárnap a szerencsenapjuk! Hülyeség, én ismét ott tartok, ahol múlt héten...csak most azt hiszem még rosszabb a helyzet.
Kócos, tépett haj. Pizsama és köntös. Fáradt, karikás, véres, kialvatlan szem. Gondolatok, amik nem a helyes irányba tartanak. Lázadó, lüktető szív, ami sehogyse akar megnyugodni. Fájó torok, ami kínoz.
És én komolyan ott tartok hogy beveszek valami nyugtatót...Csak egyet, mert úgy érzem megszakad a szívem és úgy érzem hogy nem bírom tovább.
Nem bírom azt, hogy bár iszonyatosan törekszek arra, hogy javítsak a jegyeimen, mégsem tudok, mivel valami miatt egyszerűen képtelen vagyok egy óránál többet tanulni.
Nem bírok minden reggel felkelni és a maximumot kihozni magamból. Már nem megy.
Nem bírom a sírógörcsöket...
Nem bírom elviselni hogy bántalak.Egyszerűen nem...
Nem tudok belenyugodni hogy talán elveszítelek, mint barátot. De neked úgy könnyebb lesz. Én meg majdcsak kezdek magammal valamit.
Nem bírok én már semmit sem. Csak aludni...