építőkövek...

felkaptam kezdetben zöld,bohócokkal vagy talán fodros kisruhás kislányokkal teli, fodros ernyőmet...majd később a színes mickey egereset. és rohantam ki, a zuhogó esőbe. beálltam a garázs fedezékébe és lehúztam az ernyőt. már nem ázhattam meg. énekeltem: "ess eső ess, holnap délig ess!"...rémlik, hogy akkor még szerettem, imádtam az esőt. akkor más voltam: pöttöm.

kakaót csináltam pár perce. régen igazi szórakozás volt a kakaó ivás. anya mindig nagy adagot csinált, és merőkanállal szedte kis a nagy bögrékbe. tesómé volt mindig a zöld, aminek letört a füle. mennyire tetszett, amikor kitaláltuk, hogy friss kenyérdarabkákat rakjunk a kakaóba...

a muslicák koncentrikus körökben röpködnek...